A solymári vár, amit a turisztikai irodalom gyakran (sajnálatosan téves módon) Szarkavár néven tart számon, egy középkori vár, mely Solymár mellett, a Pilis és a Budai-hegység magaslatai között emelkedik, a Mátyás-domb nevű dombon. Nagy Lajos uralkodása idején a legfontosabb királyi tisztségviselők közé számítottak a Lackfi főnemesi család tagjai. A korabeli oklevelek szerint 1355-ben vásárolták meg ezt a területet, ahol rövidesen felépítették a kis alapterületű kővárat, ami a továbbiakban budai tartózkodásuk idején szállásául szolgált a dúsgazdag famíliának. Egyes kutatók vélekedése szerint a solymári Mátyás-dombon található romterület nem a számos okleveles forrásban dokumentált solymári vár, hanem a pálos szerzetesrend egyik központi kolostorának maradványait őrzi. Az elmélet vélelmezett bizonyítékai között jelentős helyen szerepel Tommaso Dolabella azon 1630-ban készült oltárképe, amely Remete Szent Pál temetését ábrázolja, mivel a képen ábrázolt táj kétségtelenül mutat némi hasonlóságot a solymári Mátyás-domb alakjával és az egykori vár feltételezett kinézetével. E teória ugyanakkor nem vonja kétségbe a solymári vár létezésére utaló, azt igazoló okleveles forrásokat, csak a vár helyét vitatja. A kolostor-elmélet, vagy várkolostor-elmélet szerint – amelynek egyik legkitartóbb kutatója és hirdetője Tamáska Péter amatőr történész kutató – az oklevelekben említett solymári vár valójában a Piliscsaba–Tinnye–Perbál hármashatár közelében volt, ahol e teória értelmében egy lankás domboldal bizonyos terepi anomáliái tanúsíthatják ma is a kérdéses vár feltételezett ottani létezését. A teória ezen részét ténylegesen alátámasztani látszik néhány olyan XV. század eleji okleveles forrás, amelyek a solymári várat perbáli határjárások során említik tájékozódási pontként.
The fortress of Solymár, is a medieval castle that rises between Solymár and Pilis and the Buda Hills on the hill called Matthias hill. Lajos Nagy During the reign of his time, the most important royal officials were the members of the Lackfi noble family. By virtue of the contemporary diplomas, this area was purchased in 1355, where the small stone-built stone house was soon built, which later served as a residence for the dwindling family during their stay in Buda. According to some researchers, the ruined area on the Mátyás hill in Solymár is not documented in many documented sources Solymár Castle, but preserves the remnants of one of the central monasteries of the Pálos Order. Between the supposed evidences of the theory, the altarpiece of Tommaso Dolabella made in 1630 depicts the funeral of St. Remete's Remete, as the landscape depicted in the picture seems to be somewhat similar to the Matthias- hill shape and the supposed look of the former castle. At the same time, this theory does not call into question the certified resources of the fortress of Solymár Castle, but it disputes the place of the castle. According to the monastery theory or the theory of colonialism - one of the most prominent researchers and advertisers Péter Tamáska amateur historian researcher - the solymár castle mentioned in the diplomas was in fact close to the Piliscsaba-Tinnye-Perbál triple hammock, where this theory suggests that some of the terrain anomalies on a sloping hillside today it is the alleged existence of the castle in question.
